MAGYAR KOMPLEX PSZICHOTERÁPIÁS EGYESÜLET

Szervezeti és Működési Szabályzat

Tanulmányi szabályzat

 

Általános szabályok
A Magyar Komplex Pszichoterápiás Egyesület (továbbiakban MAKOMP) képzési rendjét a MAKOMP vezetősége, a MAKOMP Tanulmányi Bizottsága (továbbiakban TB.) állapítja meg.
A MAKOMP vezetősége és a TB törekszik a képzés akkreditációjára, illetve módszerspecifikus képzési minősítés elérésére.
A MAKOMP képzésére vonatkozóan a SOTE Pszichoterápiás Grémium szabályai és a Pszichoterápiás Tanács szabályozása is érvényes.
A MAKOMP képzési rendje a komplex integratív terapeuta, illetve a komplex integratív pszichoterapeuta címet adja a felnőttképzésen; komplex integratív gyermekterapeuta, illetve a komplex integratív gyermek-pszichoterapeuta címet adja a gyermek képzésen. Gyógypedagógusok komplex integratív konzulens címet kaphatnak a képzésük végén.
A Komplex integratív terapeuta képzésen módszertani képzést csak kiképző terapeuta végezhet. A kiképző terapeuta cím feltételei:
Pszichoterapeuta szakvizsgával rendelkező személy, akinek pszichoterápiás gyakorlata van legalább öt évre visszamenően.
Az egyesületben aktívan dolgozik szakmai szempontból, előadásokat tart, a képzésben megbízott oktatóként vesz részt.
Minimum elvárás: három publikáció, konferencia előadás, cikk, az elektronikus könyvtárban megjelentetett tanulmány, illetve bármilyen más publikáció, ami a szakmához kötött.
Az egyesület képzési moduljaiban, mint ko-terapeuta, két képzési terminuson részt vett.
A vezetőség és a TB egyéni elbírálást alkalmazhat módszertani képzés oktatójánál, ha a fenti kritériumok valamelyikének nem felel meg.
Szupervízorokkal szemben támasztott követelmények:
Pszichoterapeuta szakvizsga vagy pszichoterapeuta rezidens (ebben az esetben öt év szakmai gyakorlat).
Publikáció, előadás és egy tanegységben részvétel ko-szupervízorként.
A képzésre való jelentkezés feltételei
A MAKOMP képzéseire való jelentkezés feltétele: orvosi, pszichológusi, fogorvosi vagy gyógypedagógusi diploma. Ezek hiányában minimum a fent nevezett szakokon megszerzett BA diploma és igazolt megkezdett MA képzés. Szupervízió elkezdésének feltétele a MA diploma megléte.
A képzéseken a megengedett hiányzás maximum 20%. A 20%-ot meghaladó hiányzás esetén a hallgató a teljesített órákról igazolást kaphat és öt éven belül folytathatja a képzést.

A képzési csoportok létszámának minimuma 10-15 fő, maximuma 16-25 fő, a képzési modulok szerint változó:
KIP: 10-16 fő.
Eriksoni hipnózis: 10-25 fő.
NLP: 10-25 fő.
Módosult tudat állapotban végzett regressziós technikák: 10-18 fő.
Komplex gyermekterápia képzés: 15-25 fő.

Az elméleti és módszertani képzés terve a módszertani leírásban (képzési rend) megtalálható.
Az elméleti és módszertani képzés lezárásaként a hallgatók írásbeli vizsgát tesznek. A képzés folytatásának, terapeuta cím megszerzésének feltétele a sikeres vizsgák megléte.

A felnőtt komplex integratív terapeuta képzés rendje:
A felnőtt komplex integratív terapeuta képzés modulokból áll, melyek összessége alkotja a komplex pszichoterápiás szemléletet és módszerspecifikus képzettséget.

Felnőtt komplex integratív képzés alap moduljai:
KIP
A képzést vezeti: Kácsándi Elvira, Tönkő Ildikó
Koterapeuták: Dr. Hamvas Szilárd, Lengyel Adél Eszter,
Pulay Klára, Szél Erzsébet.
Összes óraszám: 280 óra, mely áll:
100 óra elméletből,
40 óra módszertanból,
60 óra saját élményből,
80 óra csoportos szupervízióból (melyet a hallgató minimum két szupervízornál teljesít).

Eriksoni szemlélet és hipnózis
A képzést vezeti: Dr. Szamosi Éva, Pap-Józsa Dávid
Összes óraszám: 130 óra, mely áll:
40 óra elméletből,
20 óra módszertanból,
20 óra saját élményből,
50 óra csoportos szupervízióból.

Módosult tudat állapotban végzett regressziós technikák és ego state
A képzést vezeti: Kácsándi Elvira, Tönkő Ildikó
Koterapeuták: Dr. Hamvas Szilárd, Pulay Klára,
Szél Erzsébet, Lengyel Adél Eszter.
Összes óraszám: 40 óra, mely áll:
20 óra elméletből,
10 óra módszertanból,
10 óra saját élményből,

NLP technikák
A képzést vezeti: Dr. Szamosi Éva, Kácsándi Elvira,
Dr. Hamvas Szilárd, Tönkő Ildikó, Pulay Klára.
Összes óraszám: 40 óra, mely áll:
20 óra elméletből,
10 óra módszertanból,
10 óra saját élményből.

Módszerintegráció
A képzést vezeti: Dr. Szamosi Éva, Kácsándi Elvira,
Tönkő Ildikó, Rolyák Gyöngyi.
Összes óraszám: 20 óra, elsősorban szupervízióból áll, ahol minimum két módszert kombinál a terapeuta.
20 óra komplex szupervízió, ahol mind a négy módszert (KIP, Ericksoni hipnózis, regresszió, NLP) használva, de minimum két módszert kombinálva folyik a terápia:
KIP és Ericksoni hipnózis.
KIP, regressziós technika vagy NLP.
Ericksoni hipnózis, regressziós technika vagy NLP.

A módszertani képzés alapmoduljain kívül a szakvizsgával nem rendelkező hallgatóknál kötelezendően elvégzendő modulok:
Pszichoterápiás előtanulmányok:
Mélylélektani alapismeretek 20 óra.
Bevezetés a pszichoterápiába 25 óra elmélet és gyakorlat.
A képzést vezeti: Pulay Klára.

Patopszichológia: 55 óra (felnőtt és gyermek kórképek) elméleti képzés
A képzést vezeti: Dr. Hamvas Szilárd, Kácsándi Elvira, Nagy Brigitta.

Szupervíziós csoportok évente szerveződnek, zárt csoportként működve, létszáma 8-15 fő között maximálva.
Szupervízorok:
Dr. Szamosi Éva, klinikus, pszichoterapeuta, kiképző terapeuta,
Kácsándi Elvira, klinikus, pszichoterapeuta, kiképző terapeuta,
Rolyák Gyöngyi klinikus, pszichoterapeuta, kiképző terapeuta,
Tönkő Ildikó, klinikus, pszichoterapeuta, kiképző terapeuta,
Dr. Barát Katalin pszichiáter, pszichoterapeuta, kiképző terapeuta,
Dr. Balogh Zsuzsanna, pszichiáter, pszichoterapeuta, kiképző terapeuta.

Ko-szupervízorok:
Dr. Hamvas Szilárd, pszichiáter, pszichoterapeuta,
Lengyel Adél Eszter, klinikus, pszichoterapeuta,
Pulay Klára, klinikus, pszichoterapeuta jelölt,
Széll Erzsébet, klinikus, pszichoterapeuta jelölt,
Nagy Brigitta gyerek klinikai szakpszichológus.

A képzés befejezésének feltétele 20 óra komplex szupervízió, ahol mind a négy módszert (KIP, Ericksoni, Regresszió, NLP) használva, de minimum két módszert kombinálva folyik a terápia:
KIP és Eriksoni hipnózis,
KIP, regressziós technika vagy NLP,
Eriksoni hipnózis, regressziós technika vagy NLP.
Saját élmény
A képzés szupervíziós fázisának megkezdésének feltétele az önismereti sajátélményben való részvétel.
Az önismereti sajátélmény kötelező óraszáma 250 óra, ami az alábbi önismereti formákból tevődik össze:
150 óra bármilyen csoportos önismeret kiképző terapeutánál végezve, de gyermekterapeuta képzésen csak pszichodráma fogadható el, mint csoportos önismereti forma.
100 óra kiképző terapeutánál elvégzett egyéni önismeret, bármely módszerspecifikus pszichoterápiából.
A felnőttképzésen belül elfogadott a 250 óra egyéni önismereti terápia bármilyen elfogadott módszerspecifikus terápiából, bár preferált a saját módszer.

Etikai Bizottság

Etikai Bizottság (továbbiakban EB) összetétele:
Elnök.
Négy megválasztott tag.
Alkalmanként, ha a tárgyalt vétség jellege, specificitása szükségessé teszi, a bizottság munkáját eseti tagok is segíthetik, akiket a bizottság elnöke kér fel.
Az Etikai Bizottság elnökét és tagjait a közgyűlés háromévente választja.

Az Etikai Bizottsághoz lehet fordulni:
Panasszal.
Állásfoglalás kérésével:
Az állásfoglalás kérése egy vagy több elv értelmezését kéri, vagy egy tanácsadói véleményt, amely egy elv megfelelő megvalósítására vagy alkalmazására vonatkozik.
Etikai vonatkozású kérdésekkel, észrevételekkel, információ kérésével és adásával.
Az Etikai Bizottság eljárásrendje.
Az Etikai Kódexben (továbbiakban EK) foglaltak megsértése, illetve etikai szempontból kérdéses helyzetekben az Etikai Bizottság jár el. Ugyanígy, a szakmai etikai kódex (pszichológus, orvosi, pszichoterapeuta) megsértésének gyanúja esetén is.
Az Etikai Bizottsággal való együttműködés.
Az Etikai Bizottság munkájával köteles minden egyesületi tag együttműködni.

Az elnök feladatai:
Az EB összehívása, az ülések levezetése.
A megszülető határozatok írásba foglalása, elküldése az érintett felek számára.
Jogi szakértők meghívása, ha a szükség úgy kívánja.
Összeférhetetlenség
Nem vehet részt a panasz, etikai vétség elbírálásában, aki az ügyben jogi, etikai, szakmai vagy egyéb okokból érintett.
Az elnök összeférhetetlensége esetén az adott ügy tárgyalására az EB tagjai maguk közül választanak elnököt.
Titoktartás az EB-i eljárás folyamán
Az EB a benyújtott panaszokat, az eljárásban részt vevő személyek adatait, a rájuk vonatkozó minden információt, dokumentációt bizalmasan kezel, munkáját mindenkor a hatályos vonatkozó adatvédelmi és titoktartási szabályok messzemenő figyelembe vételével végzi.
Az EB tagjai és az eljárásban közvetlenül érintettek a folyamatban lévő eljárás minden részletében titoktartásra kötelezettek.

Az etikai bizottság eljárási rendje
Eljárás kezdeményezése
Eljárást kezdeményezhet minden olyan természetes vagy jogi személy, aki az Etikai Kódexben leírt szabályok megsértése miatt sérelmet szenved.
Az etikai vétség bejelentése megtehető az EB elnökénél.
A bejelentés formai és tartalmi követelményei
Bejelentés tehető írásban, (ajánlott tértivevényes formában, a bejelentő saját kezű aláírásával), szóban (erről jegyzőkönyv készül, melyet a panaszos, a bejelentést fogadó és a jegyzőkönyv-vezető saját kezűleg aláír), valamint elektronikus formában elektronikus aláírással.
Az EB nem fogad el névtelen, illetve telefonos bejelentést.
A bejelentés legyen konkrét: tartalmaznia kell az etikai norma ellen vétő egyesületi tag nevét, a norma megsértésének helyét, időpontját és a rendelkezésre álló összes bizonyítékot.
Benyújtott bizonyítékok híján az Eb nem indít eljárást, ugyanakkor bizonyítéknak minősül az érintettek által aláírt jegyzőkönyvvel alátámasztott beszámolója is.
A bejelentés beérkezését követően az EB a kézhezvételtől számított 10 munkanapon belül visszajelez a bejelentőnek.

Az etikai vizsgálat lefolytatása:
Az EB-t az elnök hívja össze.
Az EB az etikai vétség bejelentésétől számított 15 napon belül megkezdi a vizsgálatot.
Az EB elsődlegesen az elnök előterjeszti és tanulmányozza a bejelentést, illetve az ahhoz kapcsolódó minden rendelkezésre álló dokumentumot, kitűzi a meghallgatás időpontját, és erről – visszakövethető formában (ajánlott levél) – tájékoztatja az ügyben érintett feleket.
Az EB további ülésén meghallgatja a feleket: a bepanaszoltat, illetve a panaszost, valamint tanukat.
Az EB határozatképes, ha tagjainak több mint fele jelen van.
Az EB határozatait egyszerű szótöbbséggel zárt ülésen hozza.
Az etikai eljárás minden eseményéről jegyzőkönyv készül.
Az etikai eljárásról készült jegyzőkönyveket az Egyesület székhelyén elzárva kell tárolni, az Egyesület megszűnésének időpontjáig. A jegyzőkönyvek az Egyesület megszűntével megsemmisítésre kerülnek.
A bepanaszolt egyesületi tag státusza a határozathozatalig az Egyesületen belül nem változik.
Amennyiben a bepanaszolt valamely egyesületi bizottságának tagja, az eljárás idejére bizottsági tennivalói alól felmentik.

Az etikai eljárás időtartamára vonatkozó megállapítások:
Az EB-nak minden beérkező panaszt a lehető leggyorsabban ki kell vizsgálnia, s a bejelentéstől számított három hónapon belül határozatot kell hoznia.
Ha a folyamat indokolt körülményekből adódóan (érintett betegsége, külföldi útja, stb.) elakadna, akkor az eljárás időtartama további – a bizottság által aktuálisan és konkrétan meghatározott – hónappal meghosszabbítható.
Mediálás
Amennyiben felmerül mediálás szükségessége (pl. az etikai vétség helyrehozatala vagy információszerzés okán), a közreműködő mediátor költségein a felek megegyeznek.
Határozatok
Az EB megállapítja: etikai vétség nem történt.
Az EB megállapítja: etikai vétség történt, egyidejűleg megállapítja az elmarasztalás fokozatait, illetve a konkrét szankciót.
Az EB jogi útra tereli a bejelentett vétséget.
Szankciók igazolt vétség esetén:
Az EB békéltetést kezdeményez.
Resztorálás – jóvátétel, kárenyhítés – megegyezéses alapon.
Az EB szupervízió, oktatás, egyéni terápia igénybevételét, előírását kezdeményezi.
Figyelmeztetés: az EB felszólít az etikailag kifogásolható viselkedés, tevékenység abbahagyására.
Elmarasztalás.
Felfüggesztés meghatározott időre.
Kizárás.
Jogorvoslat
Az EB által hozott határozat ellen a panaszos, illetve a bepanaszolt a határozat kézhez vételétől számított 30 napon belül az Egyesület Elnökségéhe írásban benyújtott fellebbezéssel élhet.
A fellebbezés a határozat végrehajtásának tekintetében halasztó hatállyal bír.
A fellebbezés elbírálására a közgyűlés eseti bizottságot állít fel, majd a szabályozásnak megfelelően újra tárgyalja az esetet.
A tag az etikai döntéssel szemben a Polgári Törvénykönyv által meghatározott módon kérheti a lakóhelye szerint illetékes bíróságtól annak felülvizsgálatát, a határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül. Ha az érintett ezt írásban igazolja az EB felé, a bírósági eljárás befejeztéig az Egyesület az EB által hozott határozatot nem hajtja végre.

Etikai Kódex

Bevezetés
Komplex integratív terapeuta címmel azok rendelkezhetnek, valamint komplex terápiát azok az orvosok, pszichiáterek, pszichológusok és pszichoterapeuták végezhetnek, akik a MAKOMP Egyesület által meghatározott feltételeknek megfelelnek. Komplex integratív konzulens címmel a gyógypedagógusi végzettséggel rendelkezők kaphatnak.
A MAKOMP Egyesület Etikai Kódex (továbbiakban EK) hatálya a MAKOMP Egyesület tagjaira terjed ki.
Az Egyesület gondoskodik arról, hogy a belépő tagok megismerjék az EK-et. A tagok az egyesületbe való belépéskor – egyben a belépés feltételeként – az EK aláírásával ismerik el annak rájuk vonatkozó érvényességét.
Az Egyesület valamennyi tagja tudomásul veszi, hogy az etikai szabályok megszegése eljárást von maga után, amelyet az egyesület Etikai Bizottsága (továbbiakban EB) folytat le.
A MAKOMP Egyesület Etikai Kódexe a mindenkori hatályos magyar jogszabályok teljes körű figyelembe vételével, valamint az Egyesület Alapszabálya és Szervezeti Működési Szabályzata alapján készült. Az EK összhangban áll a pszichológusok, pszichoterapeuták, orvosok etikai kódexével, valamint az egyetemes emberi jogokkal, illetve az általános etikai alapelvekkel.
A MAKOMP Egyesület a Pszichoterápiás Tanács Szövetség által elfogadott jelenleg érvényben lévő Etikai Kódexét magára nézve kötelezőnek tekinti. Etikai Kódexünk a fent említett dokumentumokat alapul véve készült, és annak módszerspecifikus szempontú kiegészítésekkel ellátott mellékleteként szerepel.
Az Etikai Bizottság folyamatosan felülvizsgálja, és szükség esetén összhangba hozva az aktualitásokkal, módosítja az EK-t.
Általános alapelvek, alapfogalmak

Felelősség
A komplex integratív terapeuták terápiás munkájukban, kutatásaik során és publikációikban minden körülmények között a lehető legmagasabb szakmai színvonalat képviselik.
A MAKOMP Egyesület kiemelt figyelmet fordít a nemzetiségi kisebbségekkel, speciális csoportokkal (pl. fogyatékkal élők) és a háborús menekültekkel) való munka, valamint a családok támogatásáért végzett munka etikai problémáira.
Minden egyes esetben (terápiák, előadások, nyilvánosság előtti megjelenéseikben, képzésekben) tisztázzák együttműködésük összes vonatkozását, ha szükséges, a kialakított együttműködési feltételeket írásban rögzítik, amelynek egy példányát dokumentációjukban megőrzik.
A komplex terapeuták tetteik következményeiért teljes körű felelősséget vállalnak, és minden lehetőt megtesznek annak érdekében, hogy szolgáltatásaikat megfelelő módon alkalmazzák.
A komplex terapeuták kerülnek minden olyan kapcsolatot, amely érdekkonfliktushoz vezethet. (Lsd. 3.1.4. pont)
A MAKOMP Egyesület nem kelti rossz hírét más egyesületeknek, nem kínálja fel szolgálatait közönségszórakoztatás céljából és távol tartja magát azoktól a gyakorlatoktól, melyek törvénybe ütköznek, nem tudományosak, mitikus, ideológiai vagy okkult jelleggel rendelkeznek, illetve a komplex integratív terápia tudományos tekintélyét csorbítják.

Kompetenciák
A komplex integratív terapeuták szakmai képzettséget az alap képzettség tekintetében az Egészségügyi Minisztérium -, módszerspecifikus képzettséget a MAKOMP Egyesület tanulmányi Bizottságának előírása szabályozza.
A komplex integratív terapeuták felismerik kompetenciáik határait, és – a lehető legmagasabb szakmai felkészültséggel – messzemenőleg betartva azokat, csak olyan pszichoterápiás/terápiás tevékenységet végeznek, amelyre a szakmai munka, a tanulmányok és a saját élmény keretében megszerzett megfelelő kompetenciával, minősítéssel, készségekkel rendelkeznek.
A komplex integratív terapeuták képesítésüket és kompetenciájukat tevékenységük szakmán belüli vagy nyilvános megjelenítése során sem direkt, sem indirekt módon nem mutatják magasabbnak, mint amire jogosultságot szereztek.
A komplex integratív terapeuták az adekvát szakmai munka (amelynek részét képezi a terapeuta érzelmi stabilitása, hogy a páciens terápia folyamán megjelenő erőteljes érzelmi reakcióit kezelni tudja) érdekében hangsúlyt fektet saját személyes fejlődésére. Amennyiben megoldatlan személyes problémája akadályozza munkája megfelelő színvonalú végzésében, akkor megfelelő szakmai segítséget keres annak megoldására.
Ha a komplex integratív terapeuta munkája során szaktudását meghaladó problémával szembesül, a kérdésben jártas, tapasztaltabb kolléga szupervíziós segítségét kéri.
Ha a komplex integratív terapeuta kollégája szakmai kapacitását, kompetenciáját illetően nem megfelelő magatartást tapasztal, amiről az érintett személy a figyelmeztetés ellenére nem vesz tudomást, jelzi azt a MAKOMP Egyesület illetékes szervének.
A komplex integratív terapeutáknak tájékoztatniuk kell pácienseiket saját szakmai kompetenciáikról, képzettségükről és jogosultságaikról; továbbá az általuk használt módszerekről, azok előnyeiről, hátrányairól, kockázatairól és korlátairól; illetve a kezelési alternatívákról.

Kapcsolat a páciensekkel és vizsgálati személyekkel:

A kezelés és körülményeire vonatkozó szabályok:
A komplex integratív terapeuták nem különböztethetnek meg, és nem utasíthatnak vissza nemzetiségi, faji, vallási okok vagy szexuális irányultság miatt pácienst, aki szakmai segítséget kér tőlük. A pszichoterápia csak a beteg és a terapeuta teljes önkéntességén alapulhat.(Eü. tv.103§/3)
A komplex integratív terapeuták megbeszélik a páciensekkel a terápia célját, időtartamát, a találkozások gyakoriságát és a lemondás feltételeit. Amennyiben a kezelés díja a megállapodás részét képezi, az árat és a fizetés módját is megbeszélve szóbeli, írásbeli vagy elektronikus formátumú megállapodást kötnek velük.
A komplex integratív terapeuta a szerződéskötés során tisztázza páciensével, hogy egy időben egy pszichoterápiás folyamatban vehet részt. Amennyiben a páciens a komplex terápiás módszer igénybevétele mellett dönt, a másik terapeutánál folyamatban lévő terápiát le kell zárni. Ennek felelőssége a pácienst terheli.
A komplex integratív terapeuta időben közli páciensével, ha méltányolható okokból (például családi körülményeinek vagy egészségi állapotának változása miatt) a kezelést nem tudja folytatni. Ez esetben felajánlja segítségét a páciens számára megfelelő ellátás megtalálásában.
A komplex integratív terapeuta a kezelési eljárás kialakítását az elfogadott szakmai protokoll és irányelvek mentén úgy végzi, hogy az a terápiás célok lehető leghatékonyabb elérését szolgálja, minimalizálva a kezeléssel együtt járó kényelmetlenséget és a kezelési időt. Amennyiben a terápiás folyamat nem a kitűzött terápiás célnak megfelelően alakul, illetve nem tud reális időhatárokon belül teljesülni, figyelembe veszi az összes lehetséges alternatívát. A komplex integratív terapeuta páciensével – a helyzetet tisztázva, őt a lehetséges alternatívákról tájékoztatva – a terápiát lezárja és páciensét megfelelő szakemberhez delegálja. A komplex integratív terapeuta a delegálásért nem kérhet és nem fogadhat el pénzt.

A gyermekekkel történő terápia
Gyermekekkel történő terápia esetén (16 éven aluli) a gyermek szülőjével, törvényes képviselőjével/ vagy olyan nagykorú személyek esetében akik hatályos bírósági határozat alapján nem dönthetnek saját ügyeiben, és kizáró gondnokság alatt áll annak törvényes képviselőjével konzultálnak. Más személyekkel csak a szülő, vagy törvényes képviselő engedélyével konzultálhatnak.
A gyerekekkel való foglalkozás esetén szükséges a szülőkkel/törvényes képviselővel, illetve a nyilatkozattételre jogosult személlyel a terápia menetét és célját megbeszélni (Eü. tv. 16§). A gyermekek, fiatalok életkorát a hatályos törvényi előírás mentén kell tekintetbe venni.
A kettős kapcsolat
A komplex integratív terapeuták nem alakítanak ki kettős kapcsolatot pácienseikkel – a terápiás kapcsolatot nem használják fel személyes előnyök –, politikai, vallási, üzleti célok elérésére, illetve bármilyen jellegű egyéb haszon szerzésére. Ezen túlmenően a terapeuták tartózkodnak attól, hogy pácienseikkel bármiféle, a terápia keretein kívüli személyes (pl.szexuális, üzleti, szabadidős kapcsolatot) kapcsolatot létesítsenek. Kettős kapcsolatnak minősül, ha a komplex integratív terapeuta terápiás kapcsolatot létesít családtaggal, rokonnal, baráttal, közvetlen munkatárssal, vagy olyan személlyel akivel valamilyen más szoros kapcsolatban is áll, vagy aki egy másik páciensével szoros kapcsolatban van. Amennyiben a terapeuta – hitelt érdemlően bizonyítja, hogy a fent említett kapcsolat sem az érintett páciens –, sem más páciense érdekeit, sem a terápiás folyamat minőségét nem érinti hátrányosan- az előbbi kikötés felülírható.
Mindezek mellett, a terapeutának ebben a helyzetben minden féllel körültekintően tisztáznia kell a helyzetet- különös tekintettel az információáramlás lehetőségeire, ennek a folyamatra- és az abban részt vevő személyekre gyakorolt hatásairól. Fontos, hogy az erről valamennyi érintett tudjon és ahhoz bizonyíthatóan hozzájáruljon.
A komplex integratív terapeuta nem tűri a nárcisztikus jellegű (amikor a terapeuta saját önbecsülését a kliense kárára építi.) visszaéléseket és nem vesznek részt bennük, akkor sem, ha a páciens kezdeményezné azt.

A módosult tudatállapotban végzett munka
A hipnózis a pszichoterápiás eljárások közé tartozik, így egyéb klinikai vagy tudományos módszerek része. Ennek következtésben a hipnózis technikájának elsajátítása önmagában nem elfogadható alapja a szakmai szolgáltatásnak vagy kutatásnak.
A MAKOMP Egyesület tagjainak mindig tudatában kell lenniük, hogy csak azokon a területeken alkalmazhatják a hipnózist, amely szakterületen megfelelő kvalifikációval és jártassággal.
A módosult tudatállapotban végzett beavatkozások során fokozottan tekintetbe kell venni a kliens tudatállapotából (és csukott szeméből) fakadó nagyobb kiszolgáltatottságát, ezért fokozott körültekintéssel kell eljárni a testi érintéssel járó módszerek alkalmazásakor (pl. ideomotoros jelzés instrukciója, szuggesztiók végrehajtásának elősegítése stb.). Érintés alkalmazása előtt a klienst erről tájékoztatni szükséges, és beleegyezését kell kérni.
A MAKOMP Egyesület keretében végzett gyógypedagógus kollégák, komplex integratív konzulensi végzettséget szerezhetnek.
A Skype-on végzett (online) terápia
Az online / Skype terápia a technika fejlődését felhasználó, új pszichoterápiás alapforma, melynek során a technika jelentős mértékben meghatározza, formálja a terápiás kapcsolatot, a terápiás folyamatot, az alkalmazott módszert.
Mivel az online/Skype terápiát a metakommunikáció a verbális hangsúlya jellemzi, ezért a dekompenzálódás, regresszív folyamatok kibontakozása okán fontos a terápia indikációjának adekvát megállapítása. Ezért lehetőség szerint a pszichoterápiás felmérésre és megállapodásra személyes találkozások során kerüljön sor, ahol külön mérlegelik a távterápia lehetőségét, ellenjavallatait, s megállapodnak a technikai részletekről is.
Az online terápiás ülések esetében részben a páciensnek kell gondoskodnia a terápiás helyzet feltételeiről, például a zavartalanságról és a technikáról.
Lehetőség szerint bizonyos rendszerességgel személyes találkozások közbeiktatásával kísérje figyelemmel a terápiás folyamatot (évente legalább négy ilyen szakasz ajánlott).

Titoktartás

A komplex integratív terapeuta tevékenységére vonatkozó titoktartási és adatvédelmi törvények irányadók.
A komplex integratív terapeuták tájékoztatják pácienseiket a titoktartási kötelezettségük jogi korlátairól.
A komplex integratív terapeuta titoktartási kötelezettséggel bír a terápia során vagy azzal összefüggésben tudomására jutott mindennemű információért, titkokért. A titoktartási kötelezettség a terápia lezárulta után, korlátlan ideig fennáll.
Minden terápiás titoknak minősül, ami a terápián elhangzik, amit a kliensek szóban vagy írásban nyilatkoznak; amit a terapeuták klienseikről gondolnak, vélnek, és ahogyan helyzetüket megjelenítik, valamint a kliens összes személyazonosító adata. Ezeket a titkokat a terapeuták mindenkor csak a kliens tudtával, és csak az adott terápiában hivatásszerűen részt vevő személyekkel szupervízió esetén a szupervízorral oszthatják meg. A titoktartás e pontba foglalt szabályai a terápia folyamatában hivatásszerűen részt vevő személyekre is egyaránt alkalmazandók.
A titoktartás alól csak a páciens írásos beleegyezése mentesítheti a terapeutákat.
A komplex integratív terapeuta titoktartási kötelezettsége alól mentesül amennyiben azt törvény elrendeli, illetve ha a kliens, vagy mások életének, testi épségének vagy egészségének védelme szükségessé teszi. Gyermekterápiákban (16 éves korig), vagy olyan nagykorú személyek esetében akik hatályos bírósági határozat alapján nem dönthetnek saját ügyeiben, és kizáró gondnokság alatt áll az érintett gondozását végző személlyel, 16 éves kortól a fiatal által megjelölt nyilatkozat tételre jogosult személlyel) közölheti, amennyiben az a páciens állapota szempontjából nélkülözhetetlen, vagy ha abból a páciensnek semmilyen hátránya nem származik.
Ha a komplex integratív terapeuta, terápiás munkája során, bűncselekményt észlel (például gyermekbántalmazás, emberölésre való előkészület vagy emberölés, köteles tájékoztatni páciensét, hogy ezt a nyomozati szervek (rendőrség, ügyészség) felé jelentenie kell. Valamint tudomásul veszi, hogy hivatalos (rendőrségi, ügyészségi, bírósági) írásbeli megkeresés esetén, páciensére vonatkozó bizalmas információk kiadásával köteles segíteni a nyomozati szervek, illetve a bíróság munkáját. Erről a kötelezettségéről páciensét előzetesen köteles tájékoztatni.
Szupervízión, csoportos esetmegbeszélésen csak anonim módon jelenhetnek meg a páciensekről szóló vagy tőlük származó információk. Ez az esetet ismertető felelőssége. Beazonosítható információ terapeuták csak a páciens előzetes írásos engedélyével használható fel oktatásra, publikálásra, és a terápiában nem hivatásszerűen résztvevők előtt történő bemutatásra.
Kreatív terápiás alkotásokat (rajzok egyéb alkotások és az ezekről készült képfelvétel) a teljeskörű anonimitás biztosításával kliensek tudta és beleegyezése nélkül is bemutathatják szakmai vagy laikus közönség előtt.
Hang- és képrögzítő eszközök használata csak a kliensek előzetes, részletes tájékoztatása után írásos beleegyező nyilatkozata alapján kerülhet sor. A nyilatkozatnak tartalmazza a hang/képrögzítés módjára, időtartamára és felhasználhatósági körére (legfeljebb az oktatás, csoportos esetmegbeszélés/esetismertetés, vagy szupervízió, szakmai továbbképzés, szakmai konferencia, laikus közönség, stb.).
Szakmai publikációban, előadáson vagy bármilyen más nyilvános fórumon csak akkor közölnek személyes jellegű információt, ha az érintettek ehhez írásban hozzájárultak, illetve a megjelenő információ alapján nem beazonosíthatók.
A felvételek biztonságos, titoktartás szabályainak megfelelő módon való megőrzésének és felhasználásának felelőssége a terapeutáé, a felvételt a páciensnek kiadni nem köteles.
A terapeuták által tárolt, vagy leselejtezett anyagok esetében is gondoskodnak a titoktartásról, illetve felkészülnek arra az esetre is, ha ők maguk bármilyen okból elérhetetlenné válnának.

Dokumentáció

A pszichoterápiás kapcsolat létrejöttét, folyamatát és lezárását dokumentálni szükséges. A dokumentáció tartalmazza a páciens személyes adatait, a terápia elkezdésének és lezárásának időpontját, az ülések időpontját, a folyamat lényeges momentumait és a terápia kimenetelének összefoglalását. A dokumentációt illetéktelen személyek számára hozzá nem férhető módon kell kezelni.
A komplex integratív terapeuta a tevékenysége kapcsán keletkezett dokumentációt, rögzített hang- és/vagy képanyagokat, információkat mások számára hozzáférhetetlen helyen tárolja, illetve szállítja. Adott terápia dokumentumait a terápia lezárását követően 35 évig megőrzik. A terápia során keletkezett anyagok semmilyen más célra nem használhatóak fel. Megsemmisítésükre a további adatkinyerés lehetőségének megakadályozásával kerülhet sor, olyan módon. hogy az adatok helyreállítása többé ne legyen lehetséges.

Kutatás – publikálás

A kutatást végző komplex integratív terapeuta törekedjen arra, hogy ismerje a humán orvostudományi kutatásokra vonatkozó jogszabályokat, és köteles a legteljesebb mértékben alkalmazni azokat.
A vizsgálatot minden esetben kellő tisztelettel és a résztvevő személyek méltósága, testi-, lelki-, egzisztenciális jólléte, valamint kapcsolati helyzetének figyelembevételével, az alapvető emberi- és szabadság jogok szem előtt tartásával tervezi, és folytatja le.
A kutatást végző komplex integratív terapeuta a kutatás megkezdése előtt írásbeli szerződést köt, amely részletesen tartalmazza a kutatás kereteit (helyszín, időintervallum, esetlegesen javadalmazás), a részvétel feltételeit, kockázati tényezőit, a kutatás során a résztvevő kapcsán megjelenő információ kezelésének módját: bizalmas-e, közzé tehető-e, milyen feltételekkel. Emellett, a szerződés kitér az esetlegesen keletkezett károk helyrehozatalának lehetőségeire, módjára.
A kutatást végző komplex terapeuta óvja a résztvevőket a kutatás módszereiből esetlegesen eredő testi és szellemi kényelmetlenségtől, ártalomtól és veszélytől.
A kutató tiszteletben tartja az egyén jogát, hogy bármikor visszautasítsa a részvételt, vagy kilépjen kutatásból.
A vizsgálatot végző komplex integratív terapeuta felelős azért, hogy a kutatásban az etikai előírások, normák érvényesüljenek, amelyek a kutatásban részt vevő munkatársak, az asszisztensekre, a diákokra , alkalmazottakra is vonatkoznak.
Etikai szempontból különös figyelemmel jár el a kutatás kapcsán, ha aszimmetrikus helyzetben van a résztvevőhöz képest (hatalmi, vagy befolyásolási pozíció esetén – pl. a kutatásban együttműködő diákja, beosztottja a kutatást vezetőnek).
A komplex integratív terapeuta a kutatás megkezdése előtt tájékoztatja a vizsgálatban résztvevő jelölteket. Gyermekkorú vagy olyan nagykorú személyek esetében, akik hatályos bírósági határozat alapján nem dönthetnek saját ügyeiben, és kizáró gondnokság alatt állnak, azok törvényes képviselőit köteles a terapeuta tájékoztatni. A tájékoztatás kitér a következőkre:
arról, hogy az eljárásokat nem terápiás célból végzik,
a vizsgálat várható kockázati tényezőiről,
azon vonatkozásairól, amelyek valószínűsíthetően befolyásolják a hajlandóságot a részvételre,
a kutatás jellegéről,
menetéről, módjáról,
hogy a kutatásban résztvevő személyről nyert információ kezelésének módjáról, és titoktartási kötelezettségéről.
Ezen túlmenően megpróbál minden a résztvevők részéről felmerülő minden olyan kérdésre válaszolni, amely nem befolyásolja a kutatás menetét, illetve törekszik arra, hogy minden félreértést kiküszöböljön.
A kutatásban résztvevő személyről nyert minden információ bizalmas, ebből fakadóan ezekre a 6. fejezet 3.2 Titoktartás pontjában leírtak érvényesek. Ha fennáll annak a lehetősége, hogy az információ kikerülhet az arra jogosultak köréből, titoktartást biztosító tervet kell készíteni, és ezt el kell magyarázni a résztvevőnek a beleegyező nyilatkozat aláírása előtt.
A publikációk megjelenésekor a komplex integratív terapeuta győződjön meg arról, hogy a közzétételben résztvevő szervezetek, (kiadók, stb.) a közölt információt megfelelően kezelik, és azok pontosak, tárgyszerűek.
A kutatást végző komplex integratív terapeuta köteles közzétenni, ha más személyek is együttműködtek egy adott eredmény és publikáció stb. létrejöttében, nevesítve a közreműködés mértékét és módját. Idézet vagy hivatkozás közzétételekor kötelesek szöveghűen idézni, kerülni a plagizálást; és korrekt módon nevesíteni, hogy az idézett szövegrész, adat, (stb.) kitől származik.

Szakmai- és szakmaközi kapcsolatok

Kollégákkal
A komplex integratív terapeuta tudatosan viszonyul folyamatos szakmai fejlődéséhez, megakadályozandó saját szakmai elszigetelődését. Az elméleti tudás megszerzése mellett intenzív kapcsolatot tart fenn kollégáival, ezért rendszeres résztvevője szakmai konzultációknak, esetmegbeszéléseknek, továbbképzéseknek, konferenciáknak, szupervízióknak.
A komplex integratív terapeuták kölcsönösen segítik egymás munkáját, szükség esetén szakmai kérdésben konzultálnak egymással.
A komplex integratív terapeuták törekszenek arra, hogy ismerjék a társszakmák kompetencia területeit. A más szakemberekkel való szakmai együttműködés révén biztosítják, hogy klienseiknek, lehető legszakszerűbb szolgáltatást nyújtsák, illetve kellő erőfeszítéseket tegyenek a szükséges kiegészítő, vagy alternatív segítség igénybevétele irányába.
A komplex integratív terapeuták tisztában vannak és számolnak azon szakmai csoportok hagyományaival és tevékenységével, melyekkel együtt dolgoznak, és e csoportokhoz kooperatív módon viszonyulnak.
Az Egyesület tagjaira, akik a társszakmákat képviselik az egyesületi munkában, a saját szakterületükre vonatkozó etikai szabályok is érvényesek (pl. a gyógypedagógusok esetében a Gyógypedagógusok Etikai Kódexe).
A komplex integratív terapeuták, amennyiben tudomásukra jut, hogy terapeuta kollégájuk etikai szabályt sértett, vagy mást ilyen cselekedetre buzdít, elsőként az érintett felet tájékoztatják; majd ezt MAKOMP Egyesület Etikai Bizottságának jelzik.
A komplex integratív terapeuták, megnyilvánulásaikban kötelesek tiszteletben tartani, megvédeni, az Egyesület jó hírnevét. A komplex integratív terapeuták, az Egyesületre, szerveire, tisztségviselőire vonatkozó kritikai tartalmú nyilatkozataikat elsődlegesen az Egyesület szervei, (Közgyűlése, Vezetősége, aktuálisan érintett bizottságai) előtt fogalmazzák meg. A komplex integratív terapeuták az Egyesülettel kapcsolatos jogi és egyéb természetű vitáikat elsődlegesen az Egyesülettel, annak szerveivel való egyeztetés útján oldják meg.
A komplex integratív terapeuták kritikájukat, megállapításaikat, észrevételeiket mind az Egyesület szervei, mind a tagság előtt a tényszerűség, szakszerűség és az emberi méltóság tiszteletben tartásának keretei között kötelesek megfogalmazni.

Szupervídeáltakkal-tanítványokkal
Szupervíziót, képzést végző komplex terapeuták folyamatosan képzik és tovább képzik magukat. Megszerzett tudásukat a kliensek, képzésben résztvevők, kollégák, diákok, közösségek és a közvélemény részére elérhetővé teszik. Ezen felül kötelességüknek ismerik el a képzésben résztvevők és más szakmabeliek szakmai fejlődését elősegíteni, bátorítani.
Szupervíziót, képzést végző komplex terapeuták részéről nyomatékosan hangsúlyt kap, hogy munkakapcsolatukat képzésben résztvevőkkel, diákokkal, munkatársakkal nem használják fel személyes előny szerzésére, politikai, vallási célok elérésére, üzleti érdekek kiaknázására és szexuális kapcsolatteremtésre.
A szupervízor-, és, kiképző komplex integratív terapeuták az etikai előírásokat, normákat egyértelműen és határozottan képviselik. Feladatuk és kötelességük az etikai szabályok átadása, illetve annak szellemében működve mintát adni a képzésben résztvevők számára.
A szupervízor-, és kiképző komplex terapeuták az ismeret átadás során minden helyzetben a lehető legmagasabb színvonalú, aktuális, adekvát elméleti ismeretanyag és gyakorlati készségek átadására törekszenek.

Nyilvánosággal való kapcsolat
Nyilvánosság előtti nyilatkozat többek között a folyóirat, könyv, lista, könyvtár, internet, televízió, rádió, vagy mozgókép (plakát, szórólap) útján történő kommunikáció. Ezek a nyilatkozatok nem tartalmazhatnak:
hamis, félrevezető, vagy tisztességtelen kijelentést;
kontextusból, részinformációk megjelenítéséből fakadóan tények téves értelmezését;
komplex terapeuta szolgáltatásának vagy termékének minőségére vonatkozó ajánlást pácienstől;
olyan tartalmat, amely inadekvát, túlzó elvárásához vezet;
olyan kijelentést, mely szokatlan, egyedi, vagy egyedülálló képességeket sugall;
olyan tartalmat, amely felébresztheti a páciens félelmeit, szorongását, ha nem juthatna hozzá a felajánlott szolgáltatáshoz;
olyan tartalmat, mely – a kínált szolgáltatást más szolgáltatásokkal összevetve – annak előnyeire utal;
árukapcsolást: olyan kijelentést, amely szerint a terápiás szolgáltatást, csak úgy teszi elérhetővé, hogy azzal egyidőben más szolgáltatást, terméket, tanfolyamot, oktatást stb.-t is igénybe vesz.
fizetett hirdetés esetén, ennek ténye a jelenjen meg a közleményben.
Szakmai szolgáltatás meghirdetése esetén a komplex terapeuták következő információkat adhatják meg a szolgáltatással kapcsolatban:
név,
legmagasabb szakmai végzettség,
szakmai testületi tagság,
cím,
telefonszám,
rendelési idő,
a kínált pszichológiai szolgáltatások rövid listája,
tájékoztatás a díjakról,
beszélt idegen nyelvek,
a biztosítással vagy harmadik fél általi díjtámogatással kapcsolatos tájékoztatás,
további olyan információk is megadhatók, amennyiben azok nem ütköznek ezen etikai kódex az Etikai Kódex 6.1 pontjával (nyilatkozatok).
Médiában közzé tett reklámok esetén a megjelenő tartalom csak előre rögzített, a terapeuták által jóváhagyott anyag lehet.
A komplex integratív terapeuta megőrzi a hirdetések és a közvetítések másolatait.
A komplex integratív terapeuták, a nyilvánosság felé közölt nyilatkozataikban kötelesek tiszteletben tartani, megvédeni, az Egyesület jó hírnevét. A komplex terapeuták, az Egyesületre, szerveire, tisztségviselőire vonatkozó kritikai tartalmú nyilatkozataikat mindenek előtt az Egyesület szervei, (Közgyűlése, Vezetősége, aktuálisan érintett bizottságai) előtt fogalmazzák meg.
A komplex terapeuták az Egyesülettel kapcsolatos jogi és egyéb természetű vitáikat elsődlegesen az Egyesülettel, annak szerveivel való egyeztetés útján oldják meg.
A komplex terapeuták kritikájukat, megállapításaikat, észrevételeiket mind az Egyesület szervei, mind a nyilvánosság előtt a tényszerűség, szakszerűség és az emberi méltóság tiszteletben tartásának keretei között kötelesek megfogalmazni.

Oktatási Minőség Ellenőrzési Bizottság Szabályzata

Oktatási Minőség Ellenőrzési Bizottság szerepe
Az Oktatási Minőségellenőrzési Bizottság célja az oktatás magas színvonalának megőrzése, ennek érdekében folyamatosan ellenőrző tevékenységet végez. A Minőség Ellenőrzési Bizottság minden képzés, illetve modul zárásakor anonim módon kitöltött elégedettségi kérdőívek kiértékeléséről összegző jelentést készít az Oktatási Bizottság felé.
Az Oktatási Minőség Ellenőrzési Bizottság összetétele
Az Oktatási Minőség Ellenőrzési Bizottság (továbbiakban: Bizottság) a MAKOMP Pszichoterápiás Egyesületnek (továbbiakban: Egyesület) alárendelt szakbizottság, amely a Vezetőség által jóváhagyott Működési szabályzat szerint végzi munkáját.
Összetétel
A Bizottság legalább egy vezetői feladatokat ellátó tagból és további két tagból áll. A vezető szakvizsgával, míg a tagok legalább egyetemi fokozatú diplomával rendelkeznek.
Az Oktatási Minőség Ellenőrzési Bizottság létrehozása
Az Oktatási Minőség Ellenőrzési Bizottság tagjait a Közgyűlés nevezi ki.
Az Oktatási Minőség Ellenőrzési Bizottság tagjai három éves mandátummal, legfeljebb két egymást követő mandátum időtartamára nevezhetők ki.
A bizottsági üléseket sorozatosan elmulasztó tagot három igazolatlan hiányzás után, illetve a bizottságban előzetesen vállalt feladatát alapos indok nélkül nem végrehajtó személyt más személlyel helyettesítik.
Az Oktatási Minőség Ellenőrzési Bizottság feladatköre és működésének szabályai
Feladatok: minőségellenőrzési alapelvek alkalmazása.
Az Elnökséggel együttműködve kidolgozza az Egyesületben követendő egységes minőségellenőrzési alapelveket.
Az egységes alapelveket követve képzési formánként kidolgozza az elégedettségi kérdőíveket.
Kapcsolatot tart az oktatókkal, illetve az Oktatási Bizottsággal a képzés, illetve a modul zárásakor anonim módon kitöltetett elégedettségi kérdőívek összegyűjtése érdekében, azzal, hogy képzés hosszától függően minimum félévente készüljön értékelés. A kérdőívek utólagos pótlására nincs lehetőség.
Összesíti a kapott kérdőíveket, azokat kiértékeli.
Figyelemmel kíséri az oktatók minősítéseit, amely szerint az oktató 100-91% érték esetén „kiválónak”, 90-81% esetén „nagyon jónak”, 71-80% esetén „jónak”, 61-70% esetén „megfeleltnek” minősül. Amennyiben egy oktató 0-60% közti minősítést kap az Oktatási Minőség Ellenőrzési Bizottság fejlesztési, illetve korrekciós javaslatokkal kiegészített, részletes visszajelzést ad az oktatónak. Ugyanezen oktató, ha a következő képzésén is 0-60% közti eredményt ér el, úgy az Oktatási Bizottság bevonásra kerül. Amennyiben ez a következő képzésen sem eredményez javulást és az oktató harmadik értékelése is 0-60% közti, az Oktatási Minőség Ellenőrzési Bizottság a szükséges eljárás elindítása céljából jelzi az Oktatási Bizottság felé.
Szükség esetén ajánlást készít az minőségfejlesztési alapelvek módosítására, javítására.
Tanácsadással szolgál az egységes alapelvek alkalmazási módjára vonatkozóan.

Hatáskör
Az Oktatási Minőség Ellenőrzési Bizottság határkörébe tartozik minden, az Egyesület keretében lefolytatott képzés.
Az Oktatási Minőség Ellenőrzési Bizottság működése
A bizottság folyamatos kapcsolattartás mellett évente tartja rendes üléseit, és szükség esetén rendkívüli üléseit.
A döntéshozatalhoz szükséges szavazatképesség a bizottság létszámának fele plusz egy tag (két tag).
A Bizottság döntéseit a tagok szavazatának egyszerű többségével hozza (legalább két szavazat).
A Bizottság ülése szükség esetén felhasználók közti IP-telefonon is megtartható.

Egyéb rendelkezések
Bizalmasság
Az Oktatási Minőség Ellenőrzési Bizottság tagjai az oktatókról tudomásukra jutott adatokat kötelesek megőrizni, azokat a kizárólag az Oktatási Bizottság, etikai vétség kivizsgálása során amennyiben szükséges, az Etikai Bizottság, illetve az Elnökség felé tehetik nyilvánossá.
A Bizottság irattára
A Bizottság részére megküldött kérdőívek kezelésére a mindenkor hatályos adatkezelési elveket kell alkalmazni. Az összes keletkezett iratot az Elnökség irattárában őrzik, ezek selejtezhetőségéről az Elnökség dönt.

Felügyelő Bizottsági Ügyrend
A Felügyelő Bizottság (továbbiakban FB) feladatai
A Felügyelő Bizottság feladata a MAKOMP ügyvezetésének ellenőrzése, munkájának szakmai támogatása. Ennek érdekében ellenőrzi az Egyesület számadásait, megvizsgálja és véleményezi az oktatási tevékenység és egyéb forrásból származó bevételeit, a mérleget, a vagyonkimutatást. Vizsgálatának eredményéről a Felügyelő Bizottság elnöke tájékoztatja az MAKOMP vezetőségét.
A Felügyelő Bizottság köteles az MAKOMP vezetőségének – az ok megjelölésével –előterjesztett kérelmére az üzletvezetést külön is megvizsgálni.
A Felügyelő Bizottság az Egyesület vezetőségének határozatát kéri, ha tagjainak száma 3 fő alá csökken.

A Felügyelő Bizottság hatásköre
A Felügyelő Bizottság jogait testületileg gyakorolja.
A Felügyelő Bizottság a MAKOMP vezető tisztségviselőktől felvilágosítást kérhet. A Felügyelő Bizottság a MAKOMP Egyesület könyveit és iratait – ha szükséges, szakértők bevonásával – megvizsgálhatja.
A Felügyelő Bizottság tagjai konzultálhatnak a MAKOMP vezetőségi tagjaival.

A Felügyelő Bizottság tagjainak felelőssége
A Felügyelő Bizottság tagjai feladataik ellátása során az ilyen tisztséget betöltő személyektől általában elvárható gondossággal kötelesek eljárni. Nem terheli felelősség a bizottság tagját azon felügyelő bizottsági határozatok tekintetében, amelyeknél a bizottsági ülésről felvett jegyzőkönyvbe foglalt különvéleménnyel élt.
A Felügyelő Bizottság tagjai az Egyesület ügyeiről szerzett értesüléseiket üzleti titokként kötelesek kezelni, illetve megőrizni. A bizottság tagjai más egyesület vagy gazdasági társaság felügyelő bizottságába történő megválasztásukról a MAKOMP Egyesület vezetőségét tájékoztatni kötelesek.

A Felügyelő Bizottság szervezete
A Felügyelő Bizottság három fővel működik. Ha a Felügyelő Bizottság létszáma három fő alá csökken, akkor az FB elnöke vagy az Egyesület vezetőségi testülete indítványozza új tag megválasztását.
A Felügyelő Bizottsági tagság meghatározott időtartamú. A bizottsági tagok a határidő leteltét követően újraválaszthatók.
A bizottság a tagjai közül az első ülésen nyílt szavazással elnököt választ. A bizottság elnöke összehívja és vezeti a bizottság üléseit. Megszövegezi a határozati javaslatokat, és azokat szavazásra bocsátja. Az elnök az Egyesület vezetőségi testületével ismerteti a bizottságnak az előterjesztésekkel kapcsolatos véleményét.

A Felügyelő Bizottság működése
A Felügyelő Bizottság szükség szerint, de legalább évi három alkalommal tartja üléseit. Az üléseket a bizottság elnöke legkevesebb nyolc nappal az ülés napját megelőzően, írásban hívja össze. Bármelyik tag kezdeményezheti a Felügyelő Bizottsági ülés összehívását a FB elnökénél, az ok és a cél egyidejű megjelölésével.
Az elnök a kérelem kézhezvételétől számított nyolc napon belül köteles intézkedni az ülés 30 napon belüli összehívásáról. Ha ezen kötelezettségét az elnök nem teljesíti, a rendkívüli ülést indítványozó tag maga is összehívhatja a Felügyelő Bizottság ülését.
Az ülésen megtárgyalandó ügyekről az előterjesztő írásos előterjesztést készít.
A Felügyelő Bizottság üléseinek állandó meghívottja a MAKOMP Egyesület elnöke. Meghívás alapján az üléseken részt vehetnek az Egyesület egyéb tisztségviselői, külsős szakértők.
A Felügyelő Bizottság munkája során szorosan együttműködik az Egyesület könyvvizsgálójával, aki az üléseknek meghívottja is lehet. A Felügyelő Bizottság egyes ellenőrzési feladatok elvégzésével bármely tagját megbízhatja, illetve az ellenőrzést állandó jelleggel is megoszthatja tagjai között.
A Felügyelő Bizottság határozatképes, ha legalább két tag jelen van; határozatát a jelenlévők egyszerű szótöbbségével hozza. A Felügyelő Bizottság tagjai személyesen kötelesek eljárni, képviseletnek a felügyelő bizottsági tevékenységben nincs helye.
A Felügyelő Bizottsági ülésekről jegyzőkönyvet kell felvenni. Jegyzőkönyvbe kell foglalni az ülésen résztvevő bizottsági tagok és meghívottak nevét, a napirendet és a határozatokat, s azt az elnök aláírásával hitelesíteni kell. A bizottság tagjának kérésére a meghozott határozattól eltérő véleményét – megfelelő indoklással – az ülés jegyzőkönyvébe fel kell venni. A jegyzőkönyvet – az ülést követő nyolc napon belül – meg kell küldeni a Felügyelő Bizottság tagjainak, a könyvvizsgálónak és az Egyesület elnökének.

Kommunikációs Bizottság és Szabályzat
A szabályzat célja
Jelen szabályzat célja, hogy a vonatkozó jogszabályok alapján a Magyar Komplex Pszichoterápiás Egyesület (a továbbiakban: Egyesület, MAKOMP) meghatározza a külső és belső kommunikációja legfontosabb folyamatait.
A szabályzat hatálya
A szabályzat személyi hatálya kiterjed az Egyesület minden vezetőjére és tagjára.
A szabályzat területi hatálya kiterjed az Egyesület egészére.

A Kommunikációs Bizottság összetétele, feladatai
A Kommunikációs Bizottság a MAKOMP Pszichoterápiás Egyesületnek alárendelt szakbizottsága, amely a Vezetőség által jóváhagyott Működési szabályzat szerint végzi munkáját.

A Kommunikációs Bizottság összetétele
A Kommunikációs bizottság három tagból áll.

A Kommunikációs Bizottság feladatai:
Kapcsolattartás a sajtóval, sajtó megkeresések ügyintézése.
Sajtófigyelés.
Az Egyesületi események médianyilvánosságának megszervezése.
Sajtóközlemények megírása.
Protokolláris események megszervezése.
Az Egyesület arculatának és kommunikációs stratégiájának kialakítása.
A MAKOMP reklám- és promóciós stratégiájának kialakítása, felügyelete.
A Kommunikációs Bizottság hatásköre
A Kommunikációs Bizottság határkörébe tartozik minden, az Egyesület nyilvános megjelenésével kapcsolatos információ, megjelenés.

Az Egyesület kommunikációja
Az Egyesület külső kommunikációja
A külső kommunikáció célja a szervezet arculatának tudatos kialakítása, valamint a szervezeti célok és értékek kommunikálása a külvilág felé. A MAKOMP a Public Relations (közönségkapcsolatok) majdnem összes részterületét együttesen alkalmazza az eredményesség érdekében.

A külső kommunikáció szóbeli eszközei:
Előadás megszervezése.
Szakmai rendezvények szervezése, azokon való részvétel.
Kulturális rendezvények, fogadások szervezése.
Prezentációk tartása.
Nyílt napok szervezése.
Sajtónyilvánosság (elektronikus sajtó interjúk, riportok – TV, rádió) biztosítása.

A külső kommunikáció írásbeli eszközei:
Évkönyvek, éves jelentések kiadása.
Brosúrák, kiadványok kiadása.
Bemutatkozó levelek összeállítása.
Levelezés folytatása.
Tudományos publikációk megjelentetése.
Sajtóközlemények megjelentetése.
Sajtónyilvánosság (írott sajtó interjúk, riportok – újságok, online) biztosítása.
Hirdetések feladása.
Honlap, internet internetes megjelenések biztosítása.

Az Egyesület belső kommunikációja
A belső kommunikáció az Egyesület tagjai felé irányuló kommunikáció, melynek célja a kétoldalú, nyílt és folyamatos kapcsolattartás, valamint az informálás és motiválás. A belső kommunikáció részét képezi a szervezeten belül minden olyan információ kölcsönös megismerése, amely hozzájárul a szervezet stratégiájának, célkitűzéseinek megvalósításához.
A belső kommunikáció eszközei:
Körlevél.
Értekezletek.
Az egyesület munkatársai számára szervezett rendezvények, közösségi programok.

Az Egyesület online felületeken történő kommunikációja
Az online felületen történő kommunikáció koordinációja
Az online felületen történő kommunikáció irányításáért az Egyesület vezetősége, koordinálásáért a Kommunikációs Bizottság a felelős.
Az online felületen történő kommunikáció kezdeményezése érdekében az önálló bizottságok vezetőinek az Egyesület elnökével és vezetőségével ????? szükséges egyeztetniük a tartalom megjelentetéséről, aki engedélyezi annak honlapon történő megjelenését. (ehelyett? : Az egyesület honlapján és az egyéb online felületeken megjelenő tartalmak publikálásához az Egyesület elnökének és vezetőségének jóváhagyása szükséges.)

Az Egyesület honlapja
A http://makomp.hu/ az Egyesület hivatalos portálja. Az Egyesület hivatalos honlapjával kapcsolatos legfontosabb tevékenységek a következők:
A jogszabályokban kötelezően előírt tartalmak folyamatos, illetve a jogszabályban előírt időközönkénti feltöltése, frissítése.
Az Egyesület működésével és szolgáltatásaival összefüggő információk folyamatos és naprakész megjelenítése.

Az Egyesület arculata
Az Egyesület arculatának kialakításáért az Egyesület vezetősége és a Kommunikációs Bizottság felelős, a tagság észrevételeit figyelembe véve, az arculattervezésben érintett szervezeti egységek bevonása mellett.
Kommunikációs irányelvek
Az Egyesület kommunikációjában arra törekszik, hogy – a hatályos jogszabályok előírásait betartva – szakmai, társadalmi és a média felé irányuló kapcsolatrendszert építsen ki és működtessen, valamint hatékony információáramlást tegyen lehetővé.
Az Egyesület kommunikációs tevékenységében jól láthatóan meg kell mutatkoznia a szakmai működés sajátosságainak, továbbá a korszerű kommunikációs szemlélet jellemzőinek.
Az Egyesület kommunikációjának három fő iránya:
Nyilvánosság tájékoztatása (média és lakossági tájékoztatás különböző formái).
Partnerség kialakítása és működtetése a kormányzati és nem kormányzati szervezetekkel, továbbá a szakmai és civil szervezetekkel való kapcsolattartás.
A belső kommunikáció.
Adatvédelmi szabályok
Az Egyesület adatkezelésének szabályait a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény, illetve az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény rendelkezései szabályozzák. Ezen törvények hatálya kiterjed:
az Egyesülethez forduló kliensek személyes és egészségügyi adatainak védelmére,
az egyesületi tagok személyes adatainak védelmére,
a közérdekű adatok szolgáltatására.
Tájékoztatási kötelezettség
A Magyar Komplex Pszichoterápiás Egyesület köteles és jogosult bármely adatkérőt tájékoztatni az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény, az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény, valamint az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény előírásainak maradéktalan betartása mellett, a szakmai-etikai követelmények figyelembevételével.

Külföldi Kapcsolattartó Bizottság
A Külföldi Kapcsolattartó Bizottság szerepe
A Külföldi Kapcsolattartó Bizottság a MAKOMP Pszichoterápiás Egyesületnek alárendelt szakbizottsága, amely a Vezetőség által jóváhagyott működési szabályzat szerint végzi munkáját. Munkájáról éves jelentésben számol be az Elnökségnek.

Az Külföldi Kapcsolattartó Bizottság összetétele
A Külföldi Kapcsolattartó Bizottság egy elnökből és két tagból áll, akiket a Közgyűlés választ három évre.
A Külföldi Kapcsolattartó Bizottság létrehozása
A külföldi kapcsolattartó bizottság tagjait a közgyűlés választja;
a külföldi kapcsolattartó bizottság tagjai három éves mandátummal, legtöbb két egymást követő mandátum időtartamára nevezhetők ki.

Az Külföldi Kapcsolattartó Bizottság feladatköre és működésének szabályai
Feladatai
A Társadalmi Szervezet külföldi kapcsolatainak szervezése.
Kapcsolattartás a terapeuták európai (EFTA) szövetségeivel.
Kapcsolattartás a külföldi szakmai folyóiratok szerkesztőségeivel.
A tájékoztatás külföldi konferenciákról.
Az oktatási bizottsággal és konferencia bizottsággal együttműködve vendégelőadók meghívása, előadásaik megszervezése.
A kommunikációs bizottsággal együttműködve a szervezet képviselete külföldi egyesületeknél és médiafelületeken.
Külföldi szövetségekkel való együttműködések kialakítása, közös képzési lehetőségek feltérképezése, elvégzett modulok konvertálhatóságának elindítása.

Hatáskör
Az Külföldi Kapcsolattartó Bizottság hatáskörébe tartozik minden, a MA-KOMP Egyesületet érintő külkapcsolati tevékenység.
A Külföldi Kapcsolattartó Bizottság működése
A bizottság negyedévente tartja rendes üléseit, és szükség esetén rendkívüli ülést is összehívhat.
A döntéshozatalhoz szükséges szavazatképesség legalább két tag jelenléte és egyetértése, vagy mindhárom tag jelenléte esetén két tag egyetértése.
A Bizottság döntéseit a tagok szavazatának egyszerű többségével hozza (legalább két szavazat).

Konferencia Bizottság
A szabályzat célja
Jelen szabályzat célja, hogy a vonatkozó jogszabályok alapján a Magyar Komplex Pszichoterápiás Egyesület (a továbbiakban: Egyesület, MAKOMP) meghatározza az általa meghirdetett konferenciák szervezésének, tervezésének, kivitelezésének legfontosabb folyamatait valamint ellássa és szabályozza a tudományos programok összeállítását.

A szabályzat hatálya
A szabályzat személyi hatálya: kiterjed az Egyesület minden vezetőjére és tagjára
A szabályzat területi hatálya: kiterjed az Egyesület egészére.

A Konferencia Bizottság
A Bizottság a MAKOMP Pszichoterápiás Egyesületnek alárendelt szakbizottsága, amely a Vezetőség által jóváhagyott Működési szabályzat szerint végzi munkáját.
A Konferencia Bizottság összetétele: a Bizottság három tagból áll.

A Konferencia Bizottság feladatai:
Minden évben megszervezi az Egyesület konferenciáját (évente lehetőleg két alkalommal: a tavaszi és őszi szemeszterben). Ennek keretében:
kijelöli a konferencia időpontját,
meghatározza a jelentkezések és az előadások beadásának határidejét,
kidolgozza a konferenciákra való jelentkezés szabályait,
megszervezi a jelentkezések alapján a szekciókat,
kijelöli a konferenciaszervező bizottságát,
a vezetőséggel egyeztetve előkészíti a konferencia költségvetését,
meghatározza az előadások formai követelményeit,
minden lehetséges fórumán meghirdeti a konferencia időpontokat, a részvétel feltételeit és a formai követelményeket,
határoz a helyszínről,
meghatározza az aktuális konferencia alapszabályait,
kapcsolatot tart a konferencia előadóival,
összegyűjti az előadásokat, publikációkat a konferencián megjelenő tudományos munkák absztraktját,
elkészíti a konferencia kiadványát,
kapcsolatot tart a kommunikációs bizottsággal.
A konferencia bizottság gondoskodik arról, hogy az Egyesület könyvtára által évente elkészített publikációs listára az anyagok felkerüljenek, az Egyesület hazai és nemzetközi rangjának, elismertségének növelése érdekében.

A tudományos megjelenés irányelvei
Előadások
Az Egyesület tagjai által készített előadásokat a MAKOMP arculatának megfelelő külső kivitelben kell elkészíteni.
Az előadások anyagát az eseményt megelőzően meg kell küldeni jóváhagyás céljából a konferencia bizottságnak.
Az előadások anyagát az eseményt követően át kell adni a konferencia bizottságnak, akik időrendben összegyűjtik, és lehetőség szerint publikálják az Egyesület honlapján a szerző megjelölésével és az előadás elhangzásának helyével, alkalmával.

Tudományos publikációk
Jelen szabályzat nem terjed ki az Egyesületi tagok által szakterületükön, a tudományos életben és a szakmai érdekképviseleti körökben, nem az Egyesület munkatársaként kifejtett publikációs tevékenységére. Ezen publikációkból a szerző átadhat egy példányt elektronikusan az Egyesület számára.

Kiadványok
Az Egyesület által készített konferenciákhoz kötött kiadványokat a MAKOMP arculatának megfelelő külső kivitelben kell elkészíteni.
A tervezett kiadványok tartalmával, formájával kapcsolatosan a készítő bizottságnak egyeztetési kötelezettsége van a vezetőséggel.
A megjelentetés előtt a vezetőséghez és a kommunikációs bizottsághoz a tervezett kiadványt végső állapotában jóváhagyásra meg kell küldeni.
A kiadványok 1-1 példányát a vezetőségnek valamint a kommunikációs bizottságnak számára át kell adni a megjelenést követő 1 héten belül.

A szervező bizottság
A MAKOMP Konferencia szervező bizottsága
Tagja a Konferencia Bizottság által felkért az Egyesület által delegált egy-egy képviselő.
A Konferencia Bizottság tagjai vállalják, hogy bizalmasan kezelik a konferenciával kapcsolatos információkat.
A Konferencia Bizottság tagjai vállalják az előadások begyűjtését.
A konferenciák megszervezése a konferencia időpontját legalább öt hónappal megelőzően történik.
A konferencia felhívás tartalmazza a konferencia témáját, helyszínét, időpontját, a kivonatok, illetve az absztrakt benyújtási határidejét, a jelentkezés szakmai és formai kritériumait.

A konferenciák szabályozása
A konferenciára bármely magyar és külföldi állampolgár jelentkezhet amennyiben a részt venni kívánó személy elfogadja a MAKOMP konferencia szabályzatát a kritériumoknak eleget tesz és befizeti a regisztrációs díjat a szervezők által megadott határidőig.
Az előadásokról videó vagy hangfelvételt a szervezők engedélye nélkül készíteni tilos. A konferencián elhangzottak az előadók szellemi tulajdonát képezik. Az Egyesület az előadások anyagára vonatkozóan minden jogot fenntart.
A konferencia területén fényképet készítése engedélyezett. A konferencián való részvétel egyúttal hozzájárulás a fotók szabadon publikálásához.
A konferencia résztvevői a prezentációkat nem kapják meg az esemény után.
Szórólapot osztani, plakátot elhelyezni illetve bármilyen direkt vagy indirekt reklámtevékenységet végezni tilos.

Záró rendelkezés
Minden itt nem szabályozott kérdésben az Egyesület alapszabálya és a Kommunikációs Bizottságra vonatkozó rendelkezései érvényesek.

Tudományos Bizottság Működési Szabályzata
A Tudományos Bizottság szerepe
A Tudományos Bizottság a MAKOMP Pszichoterápiás Egyesületnek alárendelt szakbizottsága, amely a Vezetőség által jóváhagyott Működési szabályzat szerint végzi munkáját.
Munkájáról éves jelentésben számol be az Elnökségnek.

A Tudományos Bizottság összetétele
A Tudományos bizottság három tagból áll, akiket a Közgyűlés választ három évre.

A Tudományos Bizottság létrehozása
A Tudományos bizottság tagjait a közgyűlés választja;
A Tudományos bizottság tagjai három éves mandátummal, legtöbb két egymást követő mandátum időtartamára nevezhetők ki.

Az Tudományos Bizottság feladatköre és működésének szabályai
Feladatok
Amennyiben egy tag tudományos kutatást kíván végezni az egyesület szakmai kompetenciáján belüli témában, a kutatómunka segítése.
A Külföldi Kapcsolattartó Bizottsággal együttműködve kapcsolatépítés, illetve nemzetközi tudományos kutatásokhoz való csatlakozás.
Az egyesület szakmai kompetenciáján belüli témák követése a tudományos adatbázisok cikkei között (pl. negyedévente egy-egy friss cikkből összefoglaló írása).

Hatáskör
A Tudományos Bizottság hatáskörébe tartozik minden, az Egyesületet érintő kutatói-tudományos tevékenység.

Az Tudományos Bizottság működése
A bizottság negyedévente tartja rendes üléseit, és szükség esetén rendkívüli ülést is összehívhat.
A döntéshozatalhoz szükséges szavazatképesség legalább két tag jelenléte és egyetértése, vagy mindhárom tag jelenléte esetén két tag egyetértése.
A Bizottság döntéseit a tagok szavazatának egyszerű többségével hozza (legalább két szavazat).