A Magyar Komplex Pszichoterápiás Egyesület

ALAPSZABÁLYA

Elhatározva a Magyar Komplex Pszichoterápiás Egyesület létrehozását, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezéseinek megfelelve a tagok az alábbi tartalommal fogadják el a szervezet alapszabályát:

I.

Az egyesület adatai

1. Az egyesület neve: Magyar Komplex Pszichoterápiás Egyesület

2. Az egyesület rövidített elnevezése:   MA-KOMP Egyesület

          Az egyesület logoja: folyó két part, amin egy komp halad

3. Az egyesület székhelye: 1094 Budapest, Soroksári út 20/B. fszt.1.

4. Az egyesületet alapító tagjainak nevét és lakóhelyét tartalmazó tagnévsor az alapszabály 1. számú mellékletét képezi.

5.       Az egyesület angol nyelvű elnevezése: Hungarian Association  of Complex Psychotherapy

II.

Az egyesület célja, tevékenysége

1. Az egyesület célja:

– a komplex pszichoterápiás munka szakmai felügyelete, elmélet és gyakorlat tudományos kutatása,

– a komplex pszichoterápiás gyógyító munka feltételeinek biztosítása.

– a komplex pszichoterápiás módszer oktatása, komplex gyermek és felnőtt pszichoterapeuta képzése.

– a MA-KOMP eredményeinek népszerűsítése

– a külföldi és belföldi kapcsolatok ápolása

– Érdekvédelem

– más tudományos területekkel, interdiszciplináris kapcsolatok építése, fenntartása.

1. Az egyesület tevékenysége:

Az Egyesület fenti céljait az alábbi tevékenységek végzésével valósítja meg:

            A komplex gyermek és felnőtt pszichoterapeuta képzéshez szükséges tanfolyamokat szervez.

– Meghatározza a MA-KOMP etikai elveit, azokat érvényesíti, állásfoglalást készít.

– Saját belső terjesztésű kiadványt jelentet meg nyomtatott vagy internetes formában.

– Kapcsolatot létesít mindazon állami, társadalmi, gazdálkodó szervezetekkel, amelyek elősegítik az egyesület céljainak megvalósítását.

         – Rendezvényeket, konferenciákat szervez.

         – Nyomdai anyagokat, könyveket ad ki.

         – Módszertani szakvéleményeket készít.

         – Céljával összefüggő PR tevékenységet végez. 

            Bár az egyesület nem közhasznú, az alábbi közhasznú tevékenységeket végzi:

egészségmegőrzés, betegségmegelőzés, pszichoterápiás gyógyító – egészségügyi rehabilitációs tevékenység, egészségfejlesztés / EÜTV 37-38§/, testi, lelki egészséghez való jog érvényesülésének elősegítése / Alaptörvény XX: cikk/

szociális tevékenység, családsegítés, gyermek képességeinek fejlesztése.

tudományos tevékenység, kutatás,

nevelés, oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés.

III.

Az egyesület működésére vonatkozó általános szabályok

1. Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

IV.

A vagyoni hozzájárulás

1. Az egyesület tagjai vagyoni hozzájárulásként tagdíjat fizetnek. A tagdíj összege a rendes tagok számára 8.000,- Ft évente, amelyet a megalakuláskor a nyilvántartásba vételt elrendelő végzés jogerőre emelkedésétől számított 8 napon belül, ezt követően legkésőbb minden év március 31. napjáig kell egy összegben, az egyesület házipénztárába vagy az egyesület bankszámlájára történő átutalás útján megfizetni.  A nyugdíjas és egyetemi hallgató tagok számára a tagdíj összege évi 6.000, FT.  A pártoló tagok évi 6.000, Ft összegű tagdíj fizetésére kötelesek, a tiszteletbeli tagok tagdíjat nem kötelesek fizetni.

Az egyesület megalakulását követően újonnan belépő tag a tagsági jogviszonya keletkezésének évében a tagdíj időarányosan számított összegét a tagsági jogviszony létesítésétől számított 8 napon belül, ezt követően legkésőbb minden év március 31. napjáig köteles az egyesület házipénztárába vagy az egyesület bankszámlájára történő átutalás útján teljesíteni.

V.

A tagság

1. Az egyesület rendes tagja lehet az a természetes személy,  aki orvosi, fogorvosi, pszichológusi, gyógypedagógusi MA vagy ezzel egyenértékű diplomával rendelkezik, vagy az MA képzést igazoltan elkezdte, az egyesület célkitűzésével egyetért és a célok megvalósítása érdekében tevékenységében aktívan részt kíván venni, továbbá az alapszabályban foglalt rendelkezéseket elfogadja és belépési kérelmét az elnökség elfogadta.

2.    Pártoló tag lehet az a természetes, vagy jogi személy, aki az egyesület céljaival egyetért és azokat támogatni kívánja.

VI.

A tagsági jogviszony keletkezése

1. Az egyesületi tagság az alapításkor az egyesület nyilvántartásba vételével keletkezik.

          

          Az egyesület megalakulását követően a tagság a belépési nyilatkozat elfogadásával keletkezik. A belépési nyilatkozat mintát az egyesület a honlapján közzéteszi. A belépési nyilatkozatban a belépni kívánó tag nyilatkozik arra, hogy az Egyesület alapszabályát és Etikai Kódexét elfogadja és a rendes tagság feltételeinek megfelel.

          A belépési nyilatkozatot az elnökséghez kell benyújtani, amely szerv a kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül, egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással határoz a tagfelvételről. Határozatát annak meghozatalát követő 8 napon belül írásba foglaltan, igazolt módon kell megküldeni a tagfelvételt kérelmező számára. A tagfelvételi kérelem elutasítása esetén jogorvoslatnak helye nincs.

          Az egyesületi tisztújító közgyűlést megelőző 2 hónapon belül tagfelvételnek nincs helye.

VII.

A tagsági jogviszony megszűnése

1. A tagsági jogviszony megszűnik:

a./ A tag kilépésével.

b./ A tag halálával.

c./ A tag kizárásával.

2. A tagsági jogviszonyát a tag az egyesület elnökségéhez címzett írásbeli nyilatkozatával bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti. A tagsági jogviszony a nyilatkozatának az elnökséghez történő megérkezése napján szűnik meg.

3. Az elnökség nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel kizárhatja az egyesület tagjai közül azt a tagot, aki jelen alapszabály rendelkezéseit vagy a közgyűlés határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartást tanúsít.

Kizárható a tag akkor is, ha hat hónapon keresztül elmaradt a tagdíj megfizetésével. A tagdíj megfizetésének elmulasztása miatt a tag csak akkor zárható ki, ha a legalább hat hónapos mulasztás elteltét követően az elnökség írásban – póthatáridő tűzésével és a jogkövetkezményekre, azaz a kizárásra történő figyelmeztetéssel – felszólította a tagdíjhátralék teljesítésére, mely felszólítás a póthatáridőn belül is eredménytelen maradt.

A kizárási eljárást bármely tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére az elnökség folytatja le. A kizárási eljárásban a tagot az elnökség ülésére meg kell hívni, azzal a figyelmeztetéssel, hogy a szabályszerű meghívása ellenére történő távolmaradása az ülés megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza. Az ülésen biztosítani kell számára a védekezési lehetőséget. Az ülésen a tag képviselővel is képviseltetheti magát. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. Az elnökség a kizárásról szóló határozatot a tagkizárási eljárás megindulásától számított 30 napon belül meghozza és 8 napon belül igazolható módon közli az  érintett taggal.

A kizárt tag a kizárást kimondó elsőfokú elnökségi határozat ellen, a kézbesítéstől számított 15 napon belül az egyesület közgyűléséhez fellebbezéssel élhet. A közgyűlés a fellebbezés tárgyában a soron következő ülésén nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt. A közgyűlés határozatát annak meghozatalakor szóban kihirdeti és 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli az  érintett taggal.

VIII.

A tagok jogai

1. Az egyesület rendes tagja jogosult:

a./ az egyesület tevékenységében részt venni

b./ az egyesület szolgáltatásait igénybe venni

c./ a közgyűlésen részt venni, szavazati jogát gyakorolni, a közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni

d./ az egyesület irataiba betekintetni

e./ arra, hogy az egyesület tisztségviselőjévé, bizottsági tagjává válasszák, amennyiben vele szemben jogszabályban meghatározott kizáró ok nem áll fenn

          f./ az egyesület által szervezett képzésekben azok a személyek vehetnek részt akik orvosi, fogorvosi, pszichológusi, gyógypedagógusi, diplomával rendelkeznek és az MA képzést igazoltan elkezdték.

          g./ az egyesület tagja az egyesület érdekében végzett munkájáért az elnökség döntése alapján díjazásban részesülhet.

A tag a közgyűlésen a szavazati jogát csak személyesen gyakorolhatja.

        

A közgyűlésen valamennyi szavazásra jogosult tag egyenlő szavazattal rendelkezik.

Az egyesület pártoló tagja csak vagyoni hozzájárulással vesz részt az egyesület tevékenységében. Az egyesület tiszteletbeli tagját az egyesület tagjai választják meg a tagságra.

A pártoló és tiszteletbeli tag az egyesület közgyűlésén tanácskozási joggal vehet részt, tisztségviselővé nem választható.

IX.

A tagok kötelezettségei

1. Az egyesület tagja:

a./ Nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását és az egyesület tevékenységét.

b./Köteles a tagdíjat annak esedékességéig megfizetni.

c./ Köteles az egyesület alapszabályának, a döntéshozó szervek határozatainak reá vonatkozó előírásait, rendelkezéseit betartani.

d./ Köteles tagsági jogviszonya keletkezésekor lakcímét, diplomája és szakvizsgája számát és azt az email címét bejelenteni, amelyen részére meghívó, tájékoztató küldhető. Ezen adatok megváltozását  a változást követő 8 napon belül köteles az elnökséghez bejelenteni.

X.

Az egyesület szervei

1.       Az egyesület szervei:

a./ Közgyűlés

b./ Elnökség

c./ Bizottságok

A Közgyűlés

1. A közgyűlés az egyesület legfőbb döntéshozó szerve.

2. A közgyűlés hatáskörébe tartozik:

a) az alapszabály módosítása;

b) az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;

c) a vezető tisztségviselő és a bizottsági tagok  megválasztása, visszahívása;

d) az éves költségvetés elfogadása, a tagdíj megállapítása;

e) az éves beszámoló – ezen belül az elnökségnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének – elfogadása;

f) a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll;

g) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, vagy ezek hozzátartozójával köt;

h) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok és a vezető tisztségviselők elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;

i) döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal.

3. A közgyűlés évente legalább egy alkalommal ülésezik.

4. A közgyűlést az elnökség legalább 30 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen az egyesület székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény).

A közgyűlési meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, a közgyűlés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy a szavazásra jogosult tagok álláspontjukat kialakíthassák. A meghívónak tartalmaznia kell továbbá a közgyűlés határozatképtelensége esetére a megismételt közgyűlés helyszínét és időpontját, és az arra történő felhívást, hogy a megismételt közgyűlés az eredeti napirendi pontok tekintetében a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes lesz.

A közgyűlési meghívót az egyesület székhelyén és honlapján nyilvánosságra kell hozni.

A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 3 napon belül a tagok és az egyesület szervei az elnökségtől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában az elnökség 2 napon belül dönt. Az elnökség a napirend kiegészítését elutasíthatja vagy a kérelemnek helyt adhat. Döntését, továbbá elfogadás esetén a kiegészített napirendi pontokat minden esetben annak meghozatalától számított legkésőbb 2 napon belül igazolható módon közli a tagokkal.

Ha az elnökség a napirend kiegészítése iránti kérelemről nem dönt, vagy a kiegészített napirendi pontok szabályszerű kézbesítése nem állapítható meg, úgy a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában, azzal, hogy a szabályszerűen nem közölt napirenden szereplő kérdésben csak akkor hozható határozat, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárulnak.

5. Az elnök köteles a közgyűlést haladéktalanul összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha

a./ az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;

b./ az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy

c./ az egyesület céljainak elérése veszélybe került.

Ezekben az esetekben az összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.

6. A közgyűlés határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell.

7. A közgyűlés megnyitását követően elsődlegesen meg kell állapítani a határozatképességet, vagyis az aktuális taglétszámhoz képest a megjelent és szavazásra jogosult tagok számát. A közgyűlés a napirendi pontok tárgyalását megelőzően egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással megválasztja a levezető elnök személyét, továbbá a jegyzőkönyvvezető és két jegyzőkönyv hitelesítő személyét, valamint szükség esetén a két fős szavazatszámláló bizottságot.

8. A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a jegyzőkönyvvezető és a két jegyzőkönyv hitelesítő ír alá. A jegyzőkönyv tartalmazza a határozatok sorszámát, a döntésének tartalmát, időpontját és hatályát, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányát (ha lehetséges, személyét).

9. A tagok határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;

b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;

c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;

d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;

e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy

f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

10. A közgyűlés határozatát – az alapszabály vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában –  egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Az egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

           Ha a közgyűlés határozatképtelen, a megismételt közgyűlés az eredeti napirenden szereplő

          ügyekben a megjelent tagok számára tekintet nélkül határozatképes, ha azt az eredeti időpon-

          tot legalább három és legfeljebb tizenöt nappal követő időpontra hívják össze.

11. A közgyűlési határozatokat a levezető elnök a közgyűlésen szóban kihirdeti és az érintett tagokkal a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatnak az egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg.

.

Elnökség

1. Az elnökség az egyesület 3 elnökségi tagból álló ügyvezető szerve, amely dönt mindazon kérdésekben, amelyet jogszabály vagy alapszabály nem utal a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe. A bizottságok elnökei tanácskozási joggal részt vesznek az elnökség ülésein.

2. Az elnökség tagjait a közgyűlés választja 3 év határozott időtartamra. Elnökségi taggá ugyanaz a személy legfeljebb 2 cikluson keresztül választható.

Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás:

a./ a megbízás időtartamának lejártával;

b./ visszahívással;

c./ lemondással;

d./ a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;

e./ a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;

f./ a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.

A vezető tisztségviselő megbízatásáról az egyesülethez címzett, az egyesület másik vezető tisztségviselőjéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat. Ha a jogi személy működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.

3. Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.

A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet vezető tisztségviselő aki  közügyektől eltiltó ítélet hatálya alatt áll (Btk. 61.§ (2) bek. i) pont).  Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

4.       Az egyesület első vezető tisztségviselői:

Az egyesület elnöke:

           Kácsándi Elvira

           anyja neve: Saller Mária

           lakcíme: 2230 Gyömrő, Csokonai utca 36.

Az elnökség tagjai:Titkár

          Dr. Hamvas Szilárd

          anyja neve: László Emilia

          lakcíme: 2000 Szentendre, Szilva köz 1.

          Bálint Éva Pénztáros

          anyja neve: Kratzer Éva

          lakcíme: 1076 Budapest, Thököly út 13., II/14.

Az egyesület törvényes képviseletét az elnök önállóan, míg két elnökségi tag együttesen látja el.

500.000,- Ft-os értékhatárt meghaladó rendelkezéshez elnökségi határozat szükséges.

          A képviseleti jog gyakorlásának terjedelme: általános.

5. Az elnökség hatáskörébe tartozik:

a./ az egyesület napi ügyeinek vitele, a hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;

b./ a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;

c./ az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;

d./ az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;

e./ a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése;

f./ az elnökség által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;

g./ részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;

h./ a tagság nyilvántartása;

i./ az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;

j./ az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;

k./ az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele; és

l./ a tag felvételéről való döntés.

m/döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal

6.       Az elnökség üléseit szükség szerint, de évente legalább két alkalommal tarja. Az elnökségi ülést az elnök  legalább 30 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen az egyesület székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény).

Az elnökségi ülésre szóló meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, az elnökségi ülés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy az elnökségi tagok álláspontjukat kialakíthassák.

       

          Az elnökségi ülésen az elnökség tagja jogait elektronikus hírközlő eszközök igénybevételével (Pl.

         skype) akkor gyakorolhatja, ha az adott elektronikus hírközlő eszköz segítségével az elnökségi

          tagok azonosítása és az elnökségi tagok közötti kölcsönös és korlátozásmentes kommunikáció

          biztosítható. Az ülésről felvett jegyzőkönyvben rögzíteni kell, hogy mely tag vett részt az

          ülésen elektronikus hírközlő eszköz segítségével, hogy ezen tag azonosítása megtörtént és

          részvétele az ülés teljes időtartamára biztosított volt.

          Az elnökség ülés tartása nélkül is hozhat határozatot.

          Az ilyen határozathozatalt az elnök a határozat tervezetének az elnökségi tagok részére történő     

         megküldésével kezdeményezi. Az elnökségi tagok számára a tervezet kézhezvételétől számí-         

         tott legalább nyolcnapos határidőt kell biztosítani arra, hogy szavazatukat megküldjék az el

          nök részére.

         A határozathozatali eljárás akkor eredményes, ha legalább annyi szavazatot megküldenek az

         elnök részére, amennyi szavazati jogot képviselő elnökségi tag jelenléte a határozatképességé

         hez szükséges lenne ülés tartása esetén.

         Ha bármely tag az ülés megtartását kívánja, az elnökség ülését az elnöknek össze kell hívnia.

          A szavazásra megszabott határidő utolsó napját követő három napon belül – ha valamennyi   

          tag szavazata ezt megelőzően érkezik meg, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napjától

          számított három napon belül – az elnök megállapítja a szavazás eredményét, és azt további

          három napon belül közli a tagokkal. A határozathozatal napja a szavazási határidő utolsó napja,

          ha valamennyi szavazat korábban beérkezik, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napja.

7.    Az elnökség határozatát – az alapszabály vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában –  egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Az elnökség határozatképes, ha ülésén a szavazati jogában nem korlátozott elnökségi tagok több mint a fele jelen van. Két elnökségi tag jelenléte esetén kizárólag egyhangúlag hozható határozat.

A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;

b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;

c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;

d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;

e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy

f)      aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

8. Az elnökség határozatait az elnökségi ülésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatoknak az egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg.

Bizottságok

1. Tanulmányi bizottság

A Tanulmányi Bizottság hét tagból áll, akik maguk közül elnököt választanak. A Bizottságnak folyamatosan rendelkeznie kell egy aktuálisan képzésben résztvevő tanuló taggal is

A Tanulmányi Bizottság tagjait az Egyesület tagjai közül a Közgyűlés választja. Feladata a komplex pszichoterápiás képzés szakmai feltételeinek biztosítása és a tagsági kérelmet benyújtók szakmai alkalmasságának ellenőrzése a komplex pszichoterápiás képzettségük vizsgálata útján.

A Tanulmányi Bizottság működési rendjét,  (az Egyesület Szervezeti- és Működési Szabályzatának melléklete (Tanulmányi Bizottság Eljárásrendje) maga állapítja meg, amit a Közgyűlés hagy jóvá. A Tanulmányi Bizottság tagjai a megválasztásukról rendelkező közgyűlési határozatban foglalt időre kerülnek kinevezésre.

A tanulmányi bizottságnak rendelkeznie kell pszichiáter, klinikai szakpszichológus, és gyógypedagógus végzettségű tagokkal.

A Tanulmányi Bizottság tanulmányi és képzési felelős tagjának feladatai:

a) a  Tanulmányi Bizottság vezetése;

b) a Tanulmányi Bizottsági ülések előkészítése, összehívása, levezetése;

c) a Tanulmányi Bizottsági üléseken hozott határozatok nyilvántartása, végrehajtásuk figyelemmel kísérése;

d) kapcsolattartás oktatási intézményekkel, valamint a kiképző terapeutákkal;

e) az Egyesület által szervezett képzések nyilvántartása;

f) az Egyesület által szervezett vizsgák előkészítése, szakmai felügyelete;

g) az Egyesület képzési rendjének felügyelete

h, az oktatással kapcsolatos dokumentumok őrzése.

2.  Etikai bizottság

A Közgyűlés az Egyesület tagjai közül 3 tagú Etikai Bizottságot választ. Az Etikai Bizottság az Egyesület Etikai Kódexében foglaltak szerint jár el. Az Etikai Bizottság tagjait 3 évre választják, akik e 3 éves ciklust közvetlenül követő ciklusra ugyanerre a tisztségre újra nem választhatóak.

Az Etikai Bizottság elnökét a Közgyűlés választja. Az Etikai Bizottság ügyrendjét maga alkotja meg, amit az Elnökség hagy jóvá. 

Az Etikai Bizottság kidolgozza és rendszeresen korszerűsíti az Etikai Kódexet és az Etikai Eljárásrendet az Elnökség határozatainak megfelelően.

3.  Kapcsolattartó bizottság,

A  belföldi kapcsolatok bizottsága elnökből és három tagból áll, akiket a Közgyűlés választ 3 évre és akiknek MA  vagy ezzel egyenértékű végzettséggel kell rendelkezniük. 

A külföldi kapcsolatok bizottsága elnökből és két tagból áll, akiket a Közgyűlés választ 3 évre.

A külföldi kapcsolatok bizottságának feladatai: 

a) a Társadalmi Szervezet külföldi kapcsolatainak szervezése;

b) kapcsolattartás a terapeuták európai- (EFTA) szövetségeivel;

c) kapcsolattartás a külföldi szakmai folyóiratok szerkesztőségeivel;

d) a tájékoztatás külföldi konferenciákról

e./ Nemzetközi kapcsolattartás az IPA és más egyesületek outreach csoportjaival.

4. Kommunikációs Bizottság

A Kommunikációs Bizottság 3 tagból áll, akiket a Közgyűlés választ 3 évre.  A tagok maguk közül vezetőt választanak. Az elnökség a tagjai közül összekötőt delegálhat a bizottságba. A bizottság ülésezési gyakoriságát az aktuális feladatok szabják meg.

Egy új tag a régi tagok javaslata alapján kerül be a bizottságba. A bizottság tagjai átadó-forgó rendszerben váltják egymást. Az új tagot tisztségében a közgyűlés szavazással erősíti meg.

Tevékenysége:

Média kapcsolatok felkutatása és együttműködés kialakítása.

Az Egyesület bemutatását kérő felkéréseknél kapcsolattartó szerep a külső partnerekkel és a bemutatásban aktív szerepet vállaló tagokkal (koordinálás).

Együttműködés kialakítása a pszichológus hallgatókkal, egyetemekkel, Pszinapszissal.

Nyílt Nap szervezése egyetemi hallgatók, klinikai képzésben lévők, érdeklődő laikus közönség számára.

A közgyűlés számára beszámolót készít és benyújtja a következő év pénzügyi tervét.

5. Tudományos és kutatási bizottság:

A Tudományos és kutatási bizottság elnökből és két tagból áll, akiket a Közgyűlés választ 3 évre. Az elnöknek és egy tagnak MA vagy ezzel egyenértékű végzettséggel kell rendelkeznie, tanuló tagja is lehet. 

A Tudományos és kutatási bizottság Tudományos és kutatási felelős tagjának feladatai:

a) az Egyesület tudományos programjainak összeállítása, a MCSE vándorgyűléseire, a társadalmi szervezet által támogatott hazai és külföldi konferenciákra beadott előadás-kivonatok szakmai véleményezése;

b) az Egyesület által kezdeményezett, vagy annak a nevében induló kutatások szakmai véleményezése.

Hiányzik az ellenőrző bizottság és az oktatási minőség ellenőrző bizottság, és az elektronikus könyvtár bizottság, ami bizony nagyon fontos lenne hogy benne legyen.   

6. Konferencia Bizottság

A Konferencia Bizottság 3 főből áll, akiket évente a Közgyűlés választ meg. A Konferencia Bizottság tagjainak MA vagy ezzel egyenértékű végzettséggel kell rendelkezniük. Feladatuk az Egyesület által szervezett konferenciák programjának összeállítása, a szervezési teendők ellátása.

7. Elektronikus könyvtár Bizottság

Az Elektronikus Könyvtár Bizottság 7  tagból áll. A tagok közül legfeljebb 2 személy lehet tanuló. Az  Elektronikus könyvtár bizottság feladata az elektronikus könyvtár létrehozása, folyamatos anyagokkal való feltöltése, amelyben szakmai cikkek, előadások, oktatási anyagok, konferencia anyagok, fordítások, elméleti és gyakorlati összefoglalók szerepelhetnek.

8. Oktatási Minőség Ellenőrző Bizottság

Az Oktatási Minőség Ellenőrző Bizottság 3 tagból áll, akik feladata, az oktatás minőségének folyamatos ellenőrzése. Minden képzésen anonim oktatási minőségellenőrző kérdőívet kell használni, amelyeket összesíteni kell, majd az elnökséghez benyújtani. Amennyiben egy oktatóról 2 éven keresztül 50 -60% minősítés alakul ki, az Oktatási Bizottság ezt jelzi az Elnökség felé a szükséges intézkedések elvégzése érdekében.

9. Felügyelő Bizottság

Az Egyesületnél jelenleg Felügyelő Bizottság nem működik. Amennyiben Felügyelő Bizottság választására sor kerül, úgy az az alábbi szabályok szerint működik:

A 3 tagból álló Felügyelő Bizottságot a közgyűlés választja meg 5 évre. A Felügyelő Bizottság elnökét maga választja meg tagjai közül.

A felügyelőbizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet a felügyelőbizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki vagy akinek a hozzátartozója az egyesület vezető tisztségviselője.

A felügyelőbizottság tagjai a felügyelőbizottság munkájában személyesen kötelesek részt venni. A felügyelőbizottság tagjai az elnökségtől függetlenek, tevékenységük során nem utasíthatóak.

A felügyelőbizottsági tagság megszűnésére a vezető tisztségviselői megbízatás megszűnésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy a felügyelőbizottsági tag lemondó nyilatkozatát az elnökhöz intézi.

A felügyelőbizottság köteles a közgyűlés elé kerülő előterjesztéseket megvizsgálni, és ezekkel kapcsolatos álláspontját a közgyűlésen ismertetni.

A felügyelőbizottság az egyesület irataiba, számviteli nyilvántartásaiba, könyveibe betekinthet, az elnökségi tagoktól és az egyesület munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, az egyesület fizetési számláját, pénztárát, értékpapír- és áruállományát, valamint szerződéseit megvizsgálhatja és szakértővel megvizsgáltathatja.

A felügyelőbizottság határozatait a jelenlévők szótöbbségével hozza.

X.

Záró rendelkezések

Az alapszabályban nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezései az irányadóak.

Kelt: Budapest, 2017. év. szeptember  hó 2. napján